Kirchheim in Schwaben
| Kirchheim in Schwaben | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Unterallgäu járás | ||
| Polgármester | Susanne Fischer | ||
| Irányítószám | 87757 | ||
| Körzethívószám | 08266 | ||
| Rendszám | MN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2724 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 85,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 581 m | ||
| Terület | 31,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 10° 28′ 31″48.172500°N 10.475278°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 10° 28′ 31″48.172500°N 10.475278°E | |||
 Kirchheim in Schwaben
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén | |||
| Kirchheim in Schwaben weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchheim in Schwaben témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kirchheim in Schwaben település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2724 fő (2023. december 31.).[1]
A település részei
[szerkesztés]- Kirchheim i. Schw.
- Derndorf
- Hasberg
- Spöck
- Tiefenried
Fekvése
[szerkesztés]Krumbachtól délkeletre, Augsburgtól 38 km-rel délnyugatra, Münchentől 80 km-rel nyugatra, Memmingentől 30 km-rel északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]_01.JPG)
A településről az első írásos adatok krisztus előtt 8000 körülről valók, de a területet már a középső kőkor (Mesolithicum) idején benépesítették a nomád vadászok és gyűjtögetők. A bronzkorban mintegy ie. 1800 körül alakult ki az első jelentősebb, kb. 15 házból álló település. A római kor idejéből is maradtak fenn a településről dokumentált leletek. Valószínűleg két római ut is vezetett keresztül Kirchheim területén: A Via Julia untertürkheimi és a Kellmünz Augsburgi római út. Kirchheim Raetia (később Raetia Secundával / Vindelica) római tartomány volt. 500 körül északról az alemannok érkeztek a helyszínre, létrehozva Kirchheim (az otthon, a templomban) nevét.
A kora középkori időkben Kirchheim királyi birtok volt, a 8. és a 10. században az Augsburgi püspökök tartotta uralma alatt 1802-ig, a szekularizációig; Kirchheim a Mindelberg lovagok hűbérbirtoka. 1329-ben Ritter von Freyberg épített itt nagy várat.
1484-ben öröklés útján a Hürnheim lovagok birtokába került, később 1551-ben a gyermektelen Hans Walther von Hürnheim Kirchheimet eladta Anton Fugger birodalmi grófnak. A települést a harmincéves háború idején 1632-ben egy időre a svédek foglalták el.
1806-ban Kirchheim elvesztette a közvetlen birodalmi (reichsunmittelbar) függést és a Bajor Királysághoz került.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 770 | 1694 | 1307 | 2403 | 2545 | 2611 | 2586 | 2574 | 2748 | 2724 |
| 1875 | 1950 | 1975 | 1987 | 2012 | 2014 | 2016 | 2017 | 2021 | 2023 |
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Angelus Dreher (1741-1809), domonkos zeneszerző
- Joseph-Ernst Fürst Fugger Glött (1895-1981
- Anna Fugger Glött (1893-1962)
- Hans Walther von Hürnheim (* 1500, † szeptember 1557 16)
- Johannes Fugger (1591-1638), a kereskedő és titkos tanácsos
- Johann Eusebius Fugger(1617-1672), császári kamarás
- Johann Pankraz Kober (1796-1832), festő számos templomot festett ki Mittelschwaben, beleértve Erpfting a Hiltenfingen és Nyugat Langerringen; Atyja József Kober
- Joseph Kober (1823-1884), festőművész
- Johann Jakob Kollmann (1714-1778), Deggendorfi városi orvos, a bajor Tudományos Akadémia tagja
- Manfred Lochbrunner (* 1945), teológus és dogmatikus
- Aemilian Rosengart (1757-1810) zeneszerző, bencés
- John Jones (1912-1975), politikus (WAV, DP)
Galéria
[szerkesztés]_01.JPG)
.JPG)
_01.JPG)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
